Csizi András

Bár a lentiek elsősorban a segítő szakmában dolgozóknak nyújtatnak támpontot, de úgy gondolom, hogy minden emberi kommunikációs helyzetben tudatosíthatók, használhatók a  Normalitás -hoz és a  Lelki egészség -hez írtakhoz hasonlóan segítenek eligazodni, megfigyelni magunkat. Mivel ezek a kommunikációs gátak és serkentők egyfajta lelki állapotot, hozzáállást is tükröznek, így ha valamelyik irányba elmozdulást tapasztalunk magunkon, érdemes  segítséget kérni  annak feltárásában, hogy mi lehet az oka. Kommunikációs gátak Parancs, utasítás, irányítás, figyelmeztetés, fenyegetés A "külső vezérlés" következtében a kliens (tudattalanul?) azt érzi, hogy ő nem fontos, nem elfogadható. Ezen kívül az autoritás félelmet kelt, illetve paradox reakciót vált ki: a határok "próbálgatását". Prédikáció, megleckéztetés, "kellene", "jobb lenne, ha " típusú mondatok A hatalomra, kötelességre való hivatkozás általában ellenállást szül, a "nem bíz

A  Normalitás -hoz hasonlóan, a  lelki egészség  is egy olyan fogalom, amit szinte minden nap használunk, mégsem biztos, hogy meg tudnánk fogalmazni, hogy mikor is érezzük magunkat lelkileg egészségesnek. Véleményem szerint viszont fontos tisztába lenni vele ahhoz, hogy adott helyzetemben, állapotomban viszonylag reálisan meg tudjam ítélni, hogy mennyire vagyok közel, vagy távol tőle. Hogy segítsek eligazodni, röviden összefoglaltam azokat a főbb megközelítéseket, elveket. Amennyiben úgy érzi, hogy -a lentiek alapján- tartósan kibillent  lelki egyensúlyából , segítek újra visszatalálni:  http://www.augeo.hu/ Lelki egészség – pszichoanalitikus megközelítés  (Jahoda nyomán, hivatkozza Buda, 2001) Uralom a környezet felett Adekvát valóságérzékelés Integráltság Pozitív tisztelet és elfogadás mások iránt Folyamatos fejlődés és növekedés az önmegvalósítás irányában Autonómia Lelki egészség – egészséglélektani megközelítés 1.  (Becker nyomán, hivatkoz

„Nooooormális?” –halljuk rendszeresen Besenyő Pista bácsitól, de gondolkodtunk-e már azon, hogy mi is az, hogy normális? Ki normális? Mi alapján határozhatjuk meg? Nos, ezeket összegeztem a következő írásomban. Az orvostudomány elsősorban: az átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás képességét emeli ki. Társadalmi fejlődés oldaláról nézve: az a képesség, mellyel az egyén képes a társadalomban neki jutó szerepet jól betölteni. Az egyén szempontjából: az egyén optimális gyarapodását, elégedettségét kell figyelembe venni. A normalitás ez esetben azt jelentheti, hogy az egyén képes: fizikai adottságainak megfelelően; más emberekkel együttműködve; boldogságot, elégedettséget, örömet érezve; képességeit kibontakoztatva –lehetőségei szerint alkotó módon; önállóan élni anélkül, hogy másnak a terhére lenne. (Preston '43) A teljesség igénye nélkül néhány normalitás definíció: Allport : normális, egészséges embernek csak az érett személyiségű embert lehet

Dolgozatomban megpróbáltam egy átfogó képet adni a Waldorf-pedagógiáról. Ezért írtam elég hosszan az első iskola megalakulásának körülményeiről, a pedagógia megalkotójáról is. Igyekeztem bemutatni azt, hogy a Waldorf-pedagógia koncepciója teljes mértékig összhangban van az új NAT-ban megfogalmazott célokkal, alapelvekkel, a műveltségi területek oktatásának követelményeivel, tehát alkalmas arra, hogy segítségül szolgáljon minden tanárnak, aki majd saját, helyi tantervét, tanmenetét, óravázlatát írja, ebből is ötleteket, szemléletet, meríthet.  De ami miatt még fontosabb elgondolkodnunk ezen a pedagógián, az a bevezetőmben leírt tények! A Waldorf-pedagógia gyerek-és világszemléletét én a legmesszebbmenőkig követendőnek tartom! Az a pedagógus, amelyik nem képes tisztelettel, szeretettel és odaadással fordulni a gyerek felé, az csak árt a gyerek személyiségének és nem szabadna tanítania! Ideje lenne komolyan venni a pedagógus hivatást és ezzel együtt a pedagógus képzést is, mert - ugyan n

Dolgozatom mellékletében látható egy németországi Waldorf-iskolából (Braunschweig) származó testnevelés-tanterv. A táblázatból is jól látszik az, hogy csak a legfontosabb tényezők vannak feltüntetve: a gyerekre melyik életkorban, általában mi a jellemző és hogy bizonyos képességeit   mikor és milyen jellegű gyakorlatokkal tudja a tanár a megfelelő módon kibontakoztatni. Nincsenek megszabva minimum szintek, hiszen tudják jól, hogy nem a méterek, és a másodpercek fontosak, hanem az egész ember fejlődése. A mozgáson, a cselekvésen keresztül is bizonyos lelki, akarati tulajdonságokat kell, hogy a gyerek kifejlesszen magában. Ebben a folyamatban természetesen testi vonatkozásaiban is megfelelően fejődik, hiszen ezek nem választhatók el egymástól. Mint az a táblázatból is kiderül, itt az első 2 évben nincs testnevelés óra, „csak”  játék óra, melyet az osztálytanító tart. A gyerek ebben a korban még kötődik az osztálytanító személyéhez, ezért mindenképpen fontos, hogy ő tartsa ezt az órát

Témám szempontjából fontosnak tartom kiemelni ezt a részt. Ezzel is szeretném hangsúlyozni azt, hogy a Waldorf-iskolákban az oktatás, a nevelés minden területe együtt, egy egységet alkot, a tárgyak nem különálló részek, hanem együttműködve, harmonikusan illeszkedve egymáshoz mindig a gyereket tartva szem előtt folyik a képzés. Tehát itt nem csak a testnevelés óráknak a feladata a testkultúra alakítása, a mozgásigény kielégítése. A mozgásszegény életmód ellensúlyozása itt már fel sem merül.A fejezet címében megfogalmazott egész folyamatot átható mozgást, tevékenységet szeretném érzékeltetni.Elsőként a ritmusról. A Waldorf-pedagógia a gyerekre, mint a természet, a világ részére tekint. Tehát tisztában van azzal, hogy nem vonhatja ki magát a nagy kozmikus ritmusok hatása alól. Ilyenekre gondolok, mint az évszakok, a nappalok és éjszakák váltakozása, a Hold változásai. Ezeknek a ritmusoknak meg kell jelenniük a heti, napi sőt, az órai ritmusokban is. Ha az ember nem egy harmonikus ritmus

A főoktatás tárgya után olyan tárgyak következnek, amelyek jellegüknél fogva is szintén ismétlést, gyakorlást kívánnak meg. Ezeket már szaktanár tartja. Ide tartozik pl.: az idegen nyelv, amelyből a Waldorf-iskolában első osztálytól kezdve kettőt is tanulnak. Természetesen nem írásban és nem nyelvtani alapon, és nem is az anyanyelvükről az idegen nyelvre fordítva, hanem ahogyan az anyanyelvét is tanulja a gyerek, közvetlenül az érzéki megtapasztalásból és az utánzásból kiindulva, mondókákon, énekeken, verseken keresztül. Ide tartozik még az ének, a zene, melyekre már utaltam, hogy szerves részét képezik az összes tárgy oktatásának. Ezeken az órákon tanulnak furulyázni, ütős hangszereket is használnak, később néhányan húros hangszeren is megtanulnak játszani (líra, hegedű). Énekelnek kórusban is. Általában minden iskolának van nagyzenekara és több kisebb kamarazenekara is. Itt minden gyermek zene-közelben nő fel, és egy alap szinten mindenki megtanul énekelni, és valamilyen hangszeren

Az osztálytanítónak meghatározó szerepe van a Waldorf-iskolákban, mivel 8 éven keresztül minden nap együtt van az osztályával. /A 8. év után minden osztály választhat magának egy osztályfőnököt, az addig megismert szaktanárokból. /Képzésére ezért nagy hangsúlyt fektetnek a Waldorf-tanárképzők, melyhez feltétlenül kell, hogy társuljon az egyén részéről egyfajta elhivatottság, nyitottság, fejlődni akarás, a gyerek iránti megismerési vágy, mert a pedagógus hivatás egész embert kíván.Mivel a gyermek lelkét a fogváltástól a nemi érés kezdetéig az eleven képszerű és művészi hatások tudják megérinteni, és kibontakozását megfelelő módon segíteni, ezért az osztálytanítók képzése sem elsősorban intellektuális, hanem egyfajta önmegismerő, önnevelő, művészi folyamat. Ebben a folyamatban ő maga formáz, fest, rajzol, énekel, zenél, táncol, színészkedik, improvizál, és emellett olyan gyakorlatokat végez, melyek fejlesztik kommunikációs kézségét, empátiáját, intuitív képességeit, érzékenységét a gyer

  A Waldorf-iskolák 12 évfolyamos egységes iskolák. Mint már az előzőekben is utaltam rá ennek az iskolának nincs igazgatója, hanem a tanárok un. tanári kollégiumot alkotva szervezik és  vezetik a munkát. Minden héten egyszer összeülnek egyik délután konferenciát tartva, melynek fő témája a gyerek-megbeszélés, melyben minden probléma, gond előkerül. Név szerint megbeszélik, melyik gyerekkel mit tegyenek, hogyan segíthetnének neki. Az egész konferencia egyébként két részre oszlik: pedagógiai és technikai részre. Így a tanárok pontos képet kaphatnak arról, melyik osztályban hol tartanak, mit és hogyan tanulnak, ezért tud megvalósulni az az összhang, egymásra épültség, melyekre konkrét példákat is hozok dolgozatom további részeiben.  A technikai részben beszélik meg egymással pl.: az oktatáshoz szükséges eszközök vásárlását, vagy szervezési kérdéseket, tehát minden olyan dolgot, ami az iskola zavartalan működéséhez szükséges.  A tanári kollégiumnak kezdettől fogva teljes jogú tagja az is

Hogy dolgozatom témájául választottam a Waldorf-pedagógiát, annak több oka is van. Az első és legfontosabb, hogy ebben a pedagógiában találtam meg a saját pedagógiai nézeteimet egy sokkal teljesebb és kidolgozottabb formában. Az ennek alapjául szolgáló antropozófikus világszemléletet is bizonyos mértékig magaménak vallhatom, tehát amiről írok, az életem része is, nemcsak egy megvizsgálandó téma. A második indokomat a magyarországi egészségügyi adatok támasztják alá. Mindenki számára ismert, hogy elsők vagyunk a világon az öngyilkossági haláleseteket tekintve, előkelő helyen vagyunk szív-és érrendszeri megbetegedésekben, alkoholfogyasztásban. Sokat hallani a romló erkölcsökről, a fiatalkori bűnözés terjedéséről, gyermekprostitúcióról, a kábítószer terjedéséről. A tanárok panaszkodnak, hogy a mai fiatalok szemtelenek, sokszor brutálisak, kegyetlenek, kezelhetetlenek, nem érdekli őket se a tanulás, se a munka, nem becsülik meg az emberi értékeket és még sorolhatnám. Ezeket sokan sok

"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy egyetemista lány"... Élete egyik legnehezebb szigorlatára készül... Előtte papírok, kidolgozott tételek, könyvek szanaszét... Vasárnap este van, a kollégiumi szobáját megvilágító asztali lámpa fénye halványan dereng... Már napok óta éjjel-nappal tanul, alig alszik, mégis azt érzi: "semmi nem maradt meg a fejemben"..."meg fognak húzni.." A gondolatai cikáznak, lejátssza magában a másnap reggelt, amint elegáns ruhájában, karikás szemekkel, falfehéren, izzadó tenyérrel, szédelegve betámolyog az épületbe...belép a szobába...a "bírák" fagyos arccal fogadják...Tételt húz..."Úristen...ezt nem is olvastam át...egy szót sem tudok mondani..." Elsötétül minden...és már csak arra eszmél, hogy magába roskadva ül az ajtó előtt és zokog..."ki fognak rúgni az egyetemről...vége az életemnek...nem lesz belőlem semmi..." Hirtelen visszazökken a jelenbe, zavartan keresni kezdi az elő