Kommunikációs gátak és serkentők

Bár a lentiek elsősorban a segítő szakmában dolgozóknak nyújtatnak támpontot, de úgy gondolom, hogy minden emberi kommunikációs helyzetben tudatosíthatók, használhatók a Normalitás-hoz és a Lelki egészség-hez írtakhoz hasonlóan segítenek eligazodni, megfigyelni magunkat.
Mivel ezek a kommunikációs gátak és serkentők egyfajta lelki állapotot, hozzáállást is tükröznek, így ha valamelyik irányba elmozdulást tapasztalunk magunkon, érdemes segítséget kérni annak feltárásában, hogy mi lehet az oka.

Kommunikációs gátak
  1. Parancs, utasítás, irányítás, figyelmeztetés, fenyegetés
A "külső vezérlés" következtében a kliens (tudattalanul?) azt érzi, hogy ő nem fontos, nem elfogadható. Ezen kívül az autoritás félelmet kelt, illetve paradox reakciót vált ki: a határok "próbálgatását".
  1. Prédikáció, megleckéztetés, "kellene", "jobb lenne, ha " típusú mondatok
A hatalomra, kötelességre való hivatkozás általában ellenállást szül, a "nem bíznak bennem" érzetét kelti.
  1. Tanácsok, megoldási javaslatok
Ezeket a kliens úgy dekódolja, hogy "nem vagyok képes önálló megoldásra". Másfelől az ilyen tanácsadói módszer függőséget alakíthat ki a kliensben.
  1. Tanítás, kioktatás, logikus érvelés
Az ilyen tanácsadói viselkedés a kliensben kisebbségi érzéseket szül, mivel azt érzi, hogy ő "tudatlan".
  1. Bírálat, kritika, helytelenítés, biztatás
Olyan érzést kelt a kliensben, hogy ő "alkalmatlan", "érzéketlen", ezért az ilyen tanácsadói kommunikáció a klienst érzelmei eltitkolására készteti. Más esetben pedig haragot, védekezést vált ki belőle.
  1. Dícséret, egyetértés, pozitív értékek visszajelzése
Ha a dícséretbe foglalt ítélet nem egyezik az énképpel, a kliens manipulációnak érzi a tanácsadó visszajelzését. Ezek a kommunikációs formák a tanácsadó felsőbbrendűségét fejezik ki. (Mint aki abban a helyzetben van, hogy más alkalmasságát, erényeit meg tudja ítélni.) Az elismerés alacsony önértékelésű személyeknél függőséget is okozhat.
  1. Szidás, megbélyegzés, kifigurázás
Hatásai hasonlóak a 6. pontban már említettekhez.
  1. Értelmezés, elemzés, megállapítás
A kliensben a "mindenható tanácsadó átlát rajtam" érzetét keltheti. Ha az ilyen visszajelzések találóak, akkor a kliens védtelennek érzi magát, ha pedig nem helytállóak, dühöt vált ki.
  1. Biztatás, rokonszenv, vigasztalás, támogatás
Ilyen kommunikáció a felszínen segít, de a kliens számára azt jelenti, hogy a tanácsadó nem érti meg őt. Ha ezek ellenére mégis negatív érzései vannak a kliensnek, azok számára kényelmetlenek és azt sugallják, hogy „ne érezz így”.
  1. Kérdezgetés, vallatás
A direktív gesztusok bizalomhiányt, gyanakvást szülnek (illetve a tanácsadó részéről ebből táplálkoznak).
  1. Visszavonulás, kizökkentés, gúnyolódás, humorizálás, a figyelem elterelése
Ilyenkor a kliens azt érzi, hogy "nem vagyok fontos", "nem kapok tiszteletet." Ezek a gesztusok rombolják az önértékelést.

Kommunikációs serkentők
  1. Passzív hallgatás, csend
  2. Megerősítő reakciók (bólogatás, hümmögés)
  3. "Ajtónyitogatás", beszédindítás ("hallgatom, figyelek")
  4. Aktív hallgatás (más szóval értő figyelem)
  5. Visszacsatolás (ismétlés, újrafogalmazás, összefoglalás, sűrítés, egyes elemek kiemelése, a közölt gondolatokhoz társuló érzelem megfogalmazása)
  6. Tisztázó kérdések (melyek a helyzet jobb megismerésére irányulnak)
  7. Nyitott kérdések (amelyek nem egyszavas: „igen”, „nem” választ igényelnek)
  8. Képek és szimbólumok
  9. Én-feltárulkozás, én-üzenet (a tanácsadó személyes tapasztalatokat oszt meg a klienssel)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hatodik fejezet: A férfi, mint családfő, mint apa

Dolgozatomban nem térek ki a férfivé válás, a férfi identitás kialakulására, de témám szempontjából fontosnak tartom kiemelni a férfi, mint apa, mint családfő szerepét. A téma fontosságát abban látom, hogy Pálra, mint férfire, apára mik vetülhettek a társadalom és Anna szempontjából, ami segíthette, vagy éppen korlátozhatta Annát kiteljesedésében. „Definíció szerint a családfő intézménye hierarchikus viszonyt fejez ki a családtagok között, amely értelmében a családfő irányító szerepet tölt be a családi közösség életében, az ő szava döntő a legfontosabb kérdésekben. A társadalom felé ő képviseli a családot, és ő vállal felelősséget családtagjaiért. A családfő intézménye tehát a tradicionális nemek közötti szerepmegosztást tükrözi a családban. A családfő pozícióját elsődleges jövedelemszerző feladata, illetve családfenntartó szerepe miatt hagyományosan a férfi, férj, családapa töltötte be.” (Nagy Ildikó, 2001. 156. oldal) Anna nagyszüleinél egyértelműen megjelent a férfi, mint cs
További információk

Utolsó fejezet: rövid összegzés

Annával való együttműködésünk –ahogy fent kifejtettem- több szakaszra volt osztható, aminek egyenként is volt jellemző vezérfonala, témája. Viszont ha az egész, csaknem másfél éves folyamatra „távolabbról” tekintünk rá, akkor úgy látom, hogy az egésznek volt egy egyre kisebb hullámokban történő felfelé ívelése, közben egy nagyobb „visszalépéssel”, ami viszont rövid időn belül visszatért az eredeti szintre és tovább ívelt felfelé. Kezdetben Anna lelke „háborgott”, szinte pillanatról-pillanatra változott a hangulata a kétségbeesés, a düh, a reménytelenség között. Ahogy viszont az intenzív érzések ki tudtak belőle törni, úgy fokozatosan elkezdett kisebb „kitöréseket” produkálni. Csökkent lelkében a „nyomás”. Így lassan visszatértek, az amúgy rá jellemző logikai elemző, asszociációs képességei: a minden napot küzdelemnek megélő Anna elkezdett újra jobban figyelni saját magára, a visszajelzésekre. Hullámzásai, hangulat változásai ugyan még voltak, de ezeket már képes volt megfigyel
További információk

Kilencedik fejezet: „Úristen, terhes vagyok! Mi lesz velem?”

Mivel dolgozatom arra kérdésre kereste a választ, hogy Anna miért nem érzi magát jó anyának, és eddig tulajdonképpen a második szakasz végére el is jutottunk, a következő részeket csak röviden foglalom össze, hogy láttassam Anna lelki fejlődésének további szakaszait. A harmadik szakaszunkat 10 alkalomra terveztük a fenti célokkal. El is kezdtük a közös munkát. Pál gyerekeivel kapcsolatban az vezetett a megoldáshoz, hogy Anna előbb Pállal egyeztetve, aztán közösen négyesben átbeszélték a náluk működő szabályokat, amiket mindenkinek be kell tartani. Közösen összeállítottak egy házirendet, amit ki is függesztettek. Tudatosították a lányokban, hogy az ittlétük alatt nekik is vannak feladataik, segíteniük kell a rend megtartásában, el kell pakolniuk maguk után és a házi munkába, főzésbe is be kell segíteniük. Mivel ezeket a kereteket közösen alakították, a lányok is el tudták fogadni. Így ez a része elkezdett jól működni. Egyik alkalommal viszont Anna azzal fogadott, hogy: „terhe
További információk