Lelki egészség

A Normalitás-hoz hasonlóan, a lelki egészség is egy olyan fogalom, amit szinte minden nap használunk, mégsem biztos, hogy meg tudnánk fogalmazni, hogy mikor is érezzük magunkat lelkileg egészségesnek.
Véleményem szerint viszont fontos tisztába lenni vele ahhoz, hogy adott helyzetemben, állapotomban viszonylag reálisan meg tudjam ítélni, hogy mennyire vagyok közel, vagy távol tőle.

Hogy segítsek eligazodni, röviden összefoglaltam azokat a főbb megközelítéseket, elveket. Amennyiben úgy érzi, hogy -a lentiek alapján- tartósan kibillent lelki egyensúlyából, segítek újra visszatalálni: http://www.augeo.hu/

Lelki egészség – pszichoanalitikus megközelítés (Jahoda nyomán, hivatkozza Buda, 2001)
  1. Uralom a környezet felett
  2. Adekvát valóságérzékelés
  3. Integráltság
  4. Pozitív tisztelet és elfogadás mások iránt
  5. Folyamatos fejlődés és növekedés az önmegvalósítás irányában
  6. Autonómia
Lelki egészség – egészséglélektani megközelítés 1. (Becker nyomán, hivatkozza Buda, 2001)
  1. Képességek
  2. Öncentrálás, önkontroll
  3. Jólét, lelki egyensúly
  4. Saját értékek tudata
  5. Expanzivitás
  6. Autonómia
  7. Késztetettség, késztetési erők
Lelki egészség – egészséglélektani megközelítés 2. (Tudor nyomán, hivatkozza Buda, 2001)
  1. Megküzdési (coping) képesség
  2. Feszültségek, stresszek uralásának képessége
  3. Megfelelő énkép és önazonossági érzés
  4. Önértékelés
  5. Önfejlesztés, a fejlődőképesség
  6. Autonómia
  7. Változási képesség
  8. Szociális támogatások igénybevétele, részvétel társadalmi mozgalmakban
Lelki egészség – „cultural literacy” megközelítés (Doku nyomán, hivatkozza Buda, 2001)

  1. Képesség szeretet nyújtására / elfogadására
  2. Biztonság és státusz „adekvát” átélése a társadalomban
  3. Megfelelő mértékű spontaneitás, érzelmi válaszok (pl. harag, öröm, szomorúság) megfelelő skálája
  4. Hatékony kapcsolat a valósággal (nem túl sok, nem túl kevés)
  5. Gazdag fantáziavilág, amely segíti a kreativitást
  6. Az önismeret, önértékelés olyan foka, mely elősegíti a saját én és a másik ember ártalmak utáni reparációjának megvalósítását, az ehhez szükséges képességek gyakorlását
  7. A tapasztalatokból való tanulás képessége
  8. A csoport igényeinek teljesítési képessége, együtt azzal a választási szabadsággal, hogy ezt mikor és mennyiben teszi, figyelembe véve saját – mint csoporttag – felelősségét is
  9. Az önkifejezés szabadsága, tekintettel azonban a saját viselkedés vagy cselekvés hatására másokat illetően
  10. A saját és mások testi szükségleteinek kielégítési képessége
Copy Right Csizi András 2015. http://www.augeo.hu/

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hatodik fejezet: A férfi, mint családfő, mint apa

Dolgozatomban nem térek ki a férfivé válás, a férfi identitás kialakulására, de témám szempontjából fontosnak tartom kiemelni a férfi, mint apa, mint családfő szerepét. A téma fontosságát abban látom, hogy Pálra, mint férfire, apára mik vetülhettek a társadalom és Anna szempontjából, ami segíthette, vagy éppen korlátozhatta Annát kiteljesedésében. „Definíció szerint a családfő intézménye hierarchikus viszonyt fejez ki a családtagok között, amely értelmében a családfő irányító szerepet tölt be a családi közösség életében, az ő szava döntő a legfontosabb kérdésekben. A társadalom felé ő képviseli a családot, és ő vállal felelősséget családtagjaiért. A családfő intézménye tehát a tradicionális nemek közötti szerepmegosztást tükrözi a családban. A családfő pozícióját elsődleges jövedelemszerző feladata, illetve családfenntartó szerepe miatt hagyományosan a férfi, férj, családapa töltötte be.” (Nagy Ildikó, 2001. 156. oldal) Anna nagyszüleinél egyértelműen megjelent a férfi, mint cs
További információk

Utolsó fejezet: rövid összegzés

Annával való együttműködésünk –ahogy fent kifejtettem- több szakaszra volt osztható, aminek egyenként is volt jellemző vezérfonala, témája. Viszont ha az egész, csaknem másfél éves folyamatra „távolabbról” tekintünk rá, akkor úgy látom, hogy az egésznek volt egy egyre kisebb hullámokban történő felfelé ívelése, közben egy nagyobb „visszalépéssel”, ami viszont rövid időn belül visszatért az eredeti szintre és tovább ívelt felfelé. Kezdetben Anna lelke „háborgott”, szinte pillanatról-pillanatra változott a hangulata a kétségbeesés, a düh, a reménytelenség között. Ahogy viszont az intenzív érzések ki tudtak belőle törni, úgy fokozatosan elkezdett kisebb „kitöréseket” produkálni. Csökkent lelkében a „nyomás”. Így lassan visszatértek, az amúgy rá jellemző logikai elemző, asszociációs képességei: a minden napot küzdelemnek megélő Anna elkezdett újra jobban figyelni saját magára, a visszajelzésekre. Hullámzásai, hangulat változásai ugyan még voltak, de ezeket már képes volt megfigyel
További információk

Kilencedik fejezet: „Úristen, terhes vagyok! Mi lesz velem?”

Mivel dolgozatom arra kérdésre kereste a választ, hogy Anna miért nem érzi magát jó anyának, és eddig tulajdonképpen a második szakasz végére el is jutottunk, a következő részeket csak röviden foglalom össze, hogy láttassam Anna lelki fejlődésének további szakaszait. A harmadik szakaszunkat 10 alkalomra terveztük a fenti célokkal. El is kezdtük a közös munkát. Pál gyerekeivel kapcsolatban az vezetett a megoldáshoz, hogy Anna előbb Pállal egyeztetve, aztán közösen négyesben átbeszélték a náluk működő szabályokat, amiket mindenkinek be kell tartani. Közösen összeállítottak egy házirendet, amit ki is függesztettek. Tudatosították a lányokban, hogy az ittlétük alatt nekik is vannak feladataik, segíteniük kell a rend megtartásában, el kell pakolniuk maguk után és a házi munkába, főzésbe is be kell segíteniük. Mivel ezeket a kereteket közösen alakították, a lányok is el tudták fogadni. Így ez a része elkezdett jól működni. Egyik alkalommal viszont Anna azzal fogadott, hogy: „terhe
További információk