OTDK '97: Egyéb tárgyak

A főoktatás tárgya után olyan tárgyak következnek, amelyek jellegüknél fogva is szintén ismétlést, gyakorlást kívánnak meg. Ezeket már szaktanár tartja. Ide tartozik pl.: az idegen nyelv, amelyből a Waldorf-iskolában első osztálytól kezdve kettőt is tanulnak. Természetesen nem írásban és nem nyelvtani alapon, és nem is az anyanyelvükről az idegen nyelvre fordítva, hanem ahogyan az anyanyelvét is tanulja a gyerek, közvetlenül az érzéki megtapasztalásból és az utánzásból kiindulva, mondókákon, énekeken, verseken keresztül.Ide tartozik még az ének, a zene, melyekre már utaltam, hogy szerves részét képezik az összes tárgy oktatásának. Ezeken az órákon tanulnak furulyázni, ütős hangszereket is használnak, később néhányan húros hangszeren is megtanulnak játszani (líra, hegedű). Énekelnek kórusban is. Általában minden iskolának van nagyzenekara és több kisebb kamarazenekara is. Itt minden gyermek zene-közelben nő fel, és egy alap szinten mindenki megtanul énekelni, és valamilyen hangszeren játszani és ami a lényeg, hogy ezt szívesen teszi szabadidejében otthon is, egyéniségének természetes részévé válik az ének, a zene.A festés, a rajz szintén a kezdetektől végigkíséri a gyerekek életét. Mint láttuk, ezek is megjelennek más tárgyak oktatásában (ld.: írás).Nagy szerepet kapnak a kézműves órák is. Itt megtanulnak bánni a fával, fémmel, kővel, agyaggal. Eljutnak a házépítés minden mozzanatáig, tanulnak földmérést, könyvkötészetet és még rengeteg hasznos dolgot. Azon túl, hogy nagyon sok használati tárgyukat is el tudják készíteni maguknak, valóságos benyomásaik keletkeznek a különböző anyagok tulajdonságairól és ez így sokkal mélyebb megismerést tesz lehetővé. A formálás közben a gyerekben olyan erők ébrednek és hatnak, melyek lelkén keresztül testét és személyiségét is megfelelő módon tudják alakítani. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül az alkotás öröme sem. Kézimunkázni is tanulnak. A produktum létrehozásán túl, a finom-motorikát is fejleszti.A dolgozat elején említettem, hogy kert is tartozik az iskolához. Itt a Steiner által kidolgozott biodinamikus gazdálkodás elvei szerint folyik a munka. A gyerekek a különböző növények igényeinek megismerésén túl, maguk termesztik, gondozzák a növényeket. Így a szemük láttára bontakozik ki a magból a növény, ezáltal megtanulják becsülni, szeretni a természetet. Ehhez járul az is, hogy nem használnak semmilyen vegyszert! Steiner ugyanis rámutatott arra, hogyha a kertben a növényeket a nekik legjobban megfelelő helyre ültetik és azt nekik megfelelő növényekkel ültetik körül, ezenkívül kihasználják bizonyos növények természetes hatóanyagait, és mindez párosul az ember szeretetteljes gondoskodásával, akkor szükségtelenné válik az egyéb mesterséges védelem a kártevők ellen.A mindennapi élethez tartozik a dramatikus játék, a színészkedés, a szavalás. A gyerekek a darabjaikat maguk írják, vagy írják át, maguk készítik el hozzá a díszleteket, jelmezeket - természetesen az osztálytanító segítségével.Állandóan jelen van az oktatásban a beszédművelés is. Ennek alapja az alsóbb osztályokban az osztálytanító meséje, történetei, melyek tele vannak színes és gazdag képleírásokkal, részletes jellemrajzokkal, események kiemelésével, elhallgatásával, a hanghordozás, a gesztusok váltogatásával. A tantó persze fejből mesél, mert csak így tud kialakulni közte és a gyerekek között élő kapcsolat. Ilyen módon meg tudja szólítani a gyermek lényét, belső képteremtésre készteti, vezeti fantáziáját. Ez az improvizatív, változatosan hullámzó előadásmód a legkülönbözőbb temperamentumú gyerekeket is meg tudja érinteni. Ide kapcsolódnak a költemények, versek egész sora, melyeket eleinte a nyelvi dallam, a rím, a ritmus alapján, később a nyelvi gazdagság szerint válogatnak össze.